A 19. FINA Világbajnokság számokban

  • műugrás
  • nyíltvízi úszás
  • szinkronúszás
  • úszás
  • vízilabda
 műugrás, nyíltvízi úszás, szinkronúszás, úszás, vízilabda

Rekordokról és rendhagyó eredményekről marad emlékezetes 19. FINA Világbajnokság. Több mint 2600 sportoló, közel 500 kiosztott érem és megannyi felejthetetlen pillanat. A magyarországi rendezésű esemény legjei.

A vizes vb-n 192 ország 2602 versenyzője között öt sportág (úszás, nyíltvízi úszás, műugrás, műúszás, vízilabda) 74 számában hirdettek győztest. Az esemény alatt összesen 496 érmet* akasztottak a sportolók nyakába.

Az éremtáblázat élén az Egyesült Államok végzett 18 arany-, 14 ezüst- és 17 bronzéremmel. Az amerikai csapat úszásban ráadásul új rekordot állított fel: 45 dobogós helyezésével héttel javította meg saját csúcsát a világbajnokságon.

A második helyen – szintén 18 aranyéremmel – Kína futott be (18, 2, 8), míg a dobogó harmadik fokára Olaszország (9, 7, 6) állhatott fel. A legjobb tíz ország mezőnyéhez Ausztrália, Kanada, Japán, Franciaország, Ukrajna, Németország és Magyarország csatlakozott. A házigazda 2 arany-, 2 ezüst- és 1 bronzéremmel zárt.

Míg az úszást az Egyesült Államok dominálta, műugrásban Kínának nem volt párja. Az ázsiai ország versenyzői mind a 13 számban elhozták az aranyat, és összesen 17 éremmel zártak.

Az idei vb külön érdekessége, hogy úszásban két számban is rendhagyó eredmény született. A férfi 200 méteres mellúszás döntőjét követően a japán Yu Hanagumura és a svéd Erik Petersson egyaránt ezüstéremnek örülhetett, így a számnak nem lett bronzérmese. A női 50 méteres gyorsúszásban pedig az ausztrál Meg Harris és az amerikai Erika Brown úszott hajszálpontosan ugyanolyan időt, így mindkettőjük nyakába bronzérem került.

(*Az összes érem számítása a párosok és csapatok minden tagjának figyelembe ételével készült, vízilabda-válogatottanként 13 fővel kalkulálva)

 

Komolyan vették a versenyzők az esemény mottóját

„Make history”, azaz „Írj történelmet” – ez volt az esemény mottója, melyhez a sportolók kétségkívül felnőttek. Három világrekord mellett négy világbajnoki és három Európa-csúcsot úsztak a Duna Arénában.

Milák Kristóf 200 méteres pillangóúszásban javította meg saját világrekordját. A magyar versenyző 1:50.34-es idővel csapott célba. Mellette az olasz Thomas Ceccon férfi 100 méteres hátúszásban (3:27.51 perc), az ausztrál vegyes gyorsváltó pedig (Jack Cartwright, Kyle Chalmers, Madison Wilson, Mollie O’Callaghan) 4×100 méteren (3:19.38 perc) írta be magát a történelemkönyvekbe.

Rekordot állított fel az amerikai Katie Ledecky is azzal, hogy 800 méter gyorson sorozatban ötödször nyert. A számban összességében a nyolcadik világversenyén – vb-n és olimpián – győzött, ilyen sorozata a sportágban csak honfitársának, Michael Phelpsnek volt 200 méter pillangón. A világbajnoki csúcsot jelentő 3:58.15-ös idő már csak hab volt a tortán.

Az aranyérem mellé szintén világbajnoki rekordot jelentett az amerikai női 4×200-as gyorsváltó (Claire Weinstein, Leah Smith, Katie Ledecky, Bells Sims, 7:41.45 perc), az olasz Gregorio Paltrinieri (férfi 1500 méteres gyorsúszás, 14:32.80) és a francia Leon Marchand (férfi 400 méteres vegyesúszás, 4:04.28) időeredménye, utóbbi kettő az Európa-csúcsot is megjavította.

Az olasz férfi 4×100 méteres vegyesváltónak is volt mire büszkének lennie. A Thomas Ceccon, Nicolo Martinenghi, Federico Burdisso, Alessandro Miressi négyes úgy lett világbajnok a Duna Arénában, hogy közben 3:27.51-es időt úszva beállította a kontinensrekordot.

A vízilabdázók sem finomkodtak a mérkőzéseken. A női szakágban a legnagyobb arányú, 35-4-es győzelmet az ezüstéremmel záró magyar csapat aratta Kolumbia ellen, míg a férfiaknál a végső győztes spanyol válogatott mért 28-2-es vereséget Dél-Afrikára. Mindkét kimagasló eredmény a csoportkörben született.


A magyar sportdiplomácia is csúcsra járt a FINA világbajnokság hajrájában

Megtartotta utolsó budapesti ülését vasárnap a FINA Bureau, a nemzetközi szövetség vezető testülete, ahol véglegesítették a FINA új technikai bizottságainak összetételét. A sportágak közvetlen irányításáért felelős testületekbe minden korábbinál több magyar került be: hatból öt grémiumban van tagja Magyarországnak – csak az óriástoronyugróknál nincs –, ráadásul a háromszoros olimpiai bajnok Molnár Tamás mostantól a vízilabda-bizottság elnökeként minden korábbinál nagyobb befolyással lesz a sportág történéseire.

Jóllehet a magyar a vízilabdázás legeredményesebb nemzete, most fordul elő először, hogy a FINA TWPC-t (Technical Water Polo Committee) egy magyar vezesse. A budapesti vb szlogenjét tehát a magyar sportdiplomácia is teljesítette, többszörösen is: amire még szintén nem volt példa, hogy magyar tagja van a FINA úszóbizottságának Szájer Péter személyében. A MÚSZ munkatársa a világbajnokságon az úszás versenyigazgatójaként dolgozott; a tökéletes szervezést a FINA-ban is honorálták.

Mindez igaz a többi diszciplínára is: a versenyigazgatók közül a műugróknál továbbra is a bizottság tagja az egykori olimpikon Kelemen Ildikó, a műúszóknál pedig Vizi Judit, míg a nyíltvízi úszóknál a lupai szervezőcsapat motorja, Fodor Szabolcs került be a testületbe.

Bónuszként a FINA edzőbizottságában a vízilabdázók szekciójának elnöke a férfiválogatottat három olimpiai aranyéremig vezető Kemény Dénes lett.