Öt évvel a ma is etalonnak tartott, 2017-es FINA vb után ismét segítő kezet nyújt Magyarország a világ úszósportjának, avagy mégsem maradnak világbajnokság nélkül a vizes sportágak 2022-ben: június 18. és július 3. között Budapest, valamint Debrecen, Sopron és Szeged lesz a házigazdája a FINA vb-nek – erről állapodott meg a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) a Magyar Úszó Szövetséggel, illetve a magyar kormánnyal.
A programban ezúttal öt sportág szerepel: kivételesen az úszóviadallal indul az esemény, az első héten még műúszó-számokra és a vízilabdázók csoportmérkőzéseire kerül sor, míg a második héten következnek a műugró- és nyíltvízi úszó-versenyek, valamint a pólótorna egyenes kieséses szakasza.
A 19. FINA világbajnokság csakis a meglévő létesítményekben zajlik majd: az úszás és a műugrás a Duna Arénában, a műúszás a margitszigeti Széchy-uszodában, a vízilabda a Hajós ötvenese mellett ellátogat Debrecenbe, valamint a Modern Városok Program keretében épített vadonatúj soproni és szegedi komplexumba, a nyíltvízi úszók pedig a tervek szerint a tavalyi Eb-n kiválóan debütált Lupa-tavi helyszínen küzdenek majd.
„Ez Magyarország világbajnoksága lesz, minden szempontból, amit a Nemzeti Sportügynökséggel, a Magyar Vízilabda Szövetséggel, illetve a társsportágak szakembereivel közösen rendezünk. 2017-re két éven át készülhetett a szervező-bizottság, amit már akkor is szűkösnek mondtak a szakemberek, most nincs öt hónapunk sem. Mégis meggyőződésem, hogy mivel kipróbált csapatok dolgoztak és dolgoznak mindenütt, szokás szerint csodát teszünk, és mindenki számára fantasztikus élményeket kínál június második fele” – közölte a MÚSZ elnöke.
„Egyetlen cél lebegett a szemünk előtt: versenyzési lehetőséget garantálni a vizes sportágak legjobbjainak, azaz mi most nem fogunk versenyezni a 2017-es vb-vel, amikor a tízezresre bővített Duna Aréna, a városligeti ideiglenes csodauszoda, valamint az óriástoronyugrás Duna-parti helyszíne valóban elkápráztatott mindenkit – szögezte le Wladár Sándor, aki a szervező-bizottság elnöki tisztét tölti be. – Abban állapodtunk meg a FINA-val, hogy költséghatékony, de a Magyarországon megszokott színvonalú rendezést várhatnak tőlünk. Ennek jegyében a nemzetközi szövetség elfogadta, hogy most nem lesz óriástoronyugrás, és hogy a vébéken egyébként megkövetelt 10 ezres lelátói kapacitást sem biztosítjuk ezúttal az úszóviadalokra: alighanem csak a margitszigeti vízilabdás helyszínen, illetve a Lupa-tavon lesz szükség pótlelátók építésére, egyébként azt használjuk, ami adott. Rögtön tegyük hozzá, ez sem kevés: nagyítóval kell keresni az olyan városokat, ahol ideiglenes medencék nélkül meg lehet rendezni úgy egy FINA vb-t, hogy a sportágak képviselői igazán méltó körülmények között versenyezhessenek.”
Wladár Sándor hozzátette: a FINA elfogadta azt is, hogy három vidéki várost is bekapcsoljunk a vb-rendezésbe, Debrecenben, Sopronban és Szegeden a vízilabda-torna két-két csoportjának mérkőzéseit, valamint a nyolcaddöntőket rendezik meg, a margitszigeti helyszín mellett.
Wladár Sándor megjegyezte: a hazai döntéshozóknál nagy súllyal esett latba, hogy a világjárvány az elmúlt két esztendőben sehol sem okozott akkora károkat a turizmusban és vendéglátásban, mint Budapesten. „Ötezer résztvevő, remélhetőleg sok külföldi szurkoló, és persze a nagyvilág figyelme – úgy gondolom, ez a két hét rendkívül sokat adhat a fővárosnak, a sokat szenvedett hoteleknek, éttermeknek. Több mint 40 ezer vendégnappal számolhatnak a vendéglátóiparban, és egészen kivételes pluszt jelent a vb Budapestnek most, amikor a pandémia okozta sokkot követően gyakorlatilag teljesen újraosztják a lapokat a világturizmusban. És persze a vidéki városok is sokat profitálnak majd – arra egyébként még sohasem volt példa a FINA-vb-k történetében, hogy négy város adjon otthont a versenyeknek; azt gondolom, a fenntarthatóság egyre fontosabb szempont a nagy sporteseményeknél is, és így Magyarország 2017 után most egy másfajta, de ugyanolyan pozitív példát mutat majd a FINA-családnak.”
Wladár Sándor szerint a sportszakmai előnyök is felbecsülhetetlenek. „A világbajnokság ismét óriási lökést adhat a magyar úszósportnak, a vízilabdázóknak, de talán a műugróknak és műúszóknak is. Újra hazai medencében láthatjuk olimpiai bajnokunkat, Milák Kristófot, Hosszú Katinka a szurkolóktól hajtva remélhetőleg közelebb kerül a századik éremhez, Rasovszky Kristóféknak is nagy esély, hogy itthon úszhatnak, és az olimpiai bronzérmes vízilabda-válogatottjaink számára is óriási élmény hazai pályán játszani. Tavaly az Eb-n még nem fogadhattunk nézőket, úgy gondolom, ezúttal telt házzal mehet majd az összes verseny, legalábbis nagyon bízunk benne, hogy a járványgörbe júniusig ugyanúgy ellaposodik, mint az elmúlt két esztendőben.”
Eredetileg május második felében került volna sorra a tavalyról idénre halasztott FINA vb-re Fukuokában, ám a japán szervezők a világjárványra való hivatkozással inkább jövő júliusban kívánják megrendezni a viadalt. Tekintettel arra, hogy több ezer sportoló kezdte meg úgy a felkészülését, hogy az idén vb-n is versenyez, a japánok döntése óriási csalódást okozott, ezért a Nemzetközi Úszó Szövetség mindent elkövetett, hogy megfelelő alternatívát kínáljon – így született meg a megállapodás a budapesti világbajnokságról. Ugyanakkor ez nem érinti a 2027-es vb-t – azt remélhetőleg a tervezett időben rendezheti meg Magyarország, amely akkor egyben olimpiai kvalifikációs vb is lesz.
