A FINA („Fédération Internationale de Natation”, vagyis a Nemzetközi Úszószövetség) égisze alatt 1973 óta rendezik meg a vizes sportok Világbajnokságát. Annak idején, Belgrádban négy sportágban – úszás, szinkronúszás, műugrás és férfi vízilabda – avattak bajnokokat. A program aztán 1986-ban bővült először érdemben, amikor első alkalommal rendezték meg a női vízilabdázók tornáját, míg 1991-ben a nyíltvízi úszó-versenyek debütáltak (akkor még szigorúan a klasszikus, 25 km-es távon). Végül 2013-ban az óriástoronyugrás is részévé vált a programnak, amely az elmúlt években is folyamatosan bővült, és 2015-ben elérkeztünk oda, hogy az öt ’egyéni’ sportág mindegyikében rendeztek vegyes-számokat, így a történelemben először férfi szinkronúszók is vb-érmekért versenghettek a vegyespárosban, míg az úszóknál mixváltókban osztottak érmeket.

Ma a FINA vb-n – amennyiben mind a hat sportág komplett programmal szerepel – 75 versenyszámban küzdhetnek a világ legjobbjai az érmekért és helyezésekért.

Ezzel párhuzamosan az egykoron relatíve marginális versenynek számító esemény a világ legjelentősebb sportviadalainak sorába emelkedett. Elsősorban az úszó szupersztároknak – leginkább az amerikai Michael Phelpsnek – köszönhetően a vizes szakágak immár az olimpia No. 1 sportjának számítanak, és ez a FINA vb-k értékét is az egekbe emelte. Fél évszázada a FINA az anyagiak hiányában a tervezett 1971 helyett csupán két évvel később tudta megrendezni az első világbajnokságot – ma a nemzetközi szövetség csaknem 6 millió dollárt oszt ki pénzdíjként a résztvevők között.

A fejlődés az alábbi táblázat részvételi számaiban is nyomon követhető – aki még többre kíváncsi, kattintson az évszámokra, ahol megtalálja az adott világbajnokság rövid összefoglalóját is!