A verseny

A vízilabda egy olyan csapatsport, ahol a vízben egyszerre 7 játékos (hat mezőnyjátékos és egy kapus) tartózkodik egy csapatból egy időben, a keret 13 főből áll cserékkel együtt. A játék 4 negyedből áll, melynek során a két ellenfél csapat célja a góllövés.

A vízilabda története

A játék a 19. századi Nagy- Britanniából származik, ahol egyfajta vízirögbiként honosodott meg. Ezzel egyidejűleg William Wilson is foglalkozott a sportág fejlesztésével. A sportág egy idő után kinőtte magát, és Londoni Vízilabda Liga néven a mai napig él, illetve hatalmas népszerűségnek örvend a világ legkülönbözőbb pontjain, például Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Kínában, Kanadában és Ausztráliában is.

A férfi vízilabdát az első csapatsportként mutatták be az olimpiai játékokon 1900-ban, a krikett, rögbi, labdarúgás, lovaspóló, az evezés és a kötélhúzás mellett. A női vízilabda 2000 óta tartozik az olimpiai programhoz.

A vízilabda története a FINA keretein belül

A férfi vízilabda a kezdetek, egészen 1973 óta része a FINA világbajnokságoknak. A női vízilabda 1986 óta tartozik a programhoz. A második legrangosabb FINA-tornát, a vízilabda Világkupát 1979 óta rendezik meg. 2002 óta a FINA pénzdíjazású versenysorozatot is rendez, amelyet FINA Vízilabda Világligaként tartanak számon.

A sportág kiemelkedő személyiségei

Nemzetközi szinten a szerbek viszik a prímet, déli szomszédainktól Filip Filipovics, Josip Pavics és a ma már sportminiszter, Vanja Udovicsics is volt az Év vízilabdázója, de megtörve ezt a sort, 2013-ban Varga Dénes kapta a legjobbnak járó díjat. A nőknél főleg az Egyesült Államok adja a győztest, legutóbb a kapust, Ashleigh Johnsont szavazták az első helyre.

A magyar vízilabda története

A magyar vízilabda bajnokokat hősökként tartják számon: a legsikeresebb nemzet vagyunk ebben az olimpiai versenyszámban 9 olimpiai arannyal, 3 világ- és 13 Európa-bajnoki elsőséggel a férfiak részéről, valamint kettő, a női válogatott által megszerzett vb-aranyéremmel, valamint egy olimpiai bronzéremmel.

Az első sikerszéria a két világháború közötti évekre datálható, amikor is magyar válogatott 110 meccsen keresztül nem talált legyőzőre, 1928 és 1939 között. Ebben a 10 évben két olimpiai és három Európa-bajnoki címet gyűjtött be a válogatott.  Az ’50-es évek több aranyembert adott a magyar vízilabdasportnak, a legsikeresebb játékos közülük az 5 olimpiai érmet, közte 3 aranyat szerző Gyarmati Dezső. A következő aranykorszak a ’70-es években kezdődött, amikor a válogatottban olyan nagyságok játszottak, mint Faragó Tamás, Csapó Gábor vagy Szívós István, akik legalább egyszer minden címet megnyertek 1973 és 1978 között. A férfi vízilabda viszont sohasem örvendett akkora népszerűségnek, mint az ezredfordulón, mikor a magyar csapat zsinórban három olimpiai aranyat szerzett (2000, 2004, 2008). A sydneyi csapatból hat játékos – Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán – mind a három alkalommal a dobogó legfelső fokára állhatott, a sikerek mögött pedig a zseniális Kemény Dénes szövetségi kapitány állt.

Az elmúlt években a vízilabda ismét tündököl, hiszen a férfi vízilabda-válogatott 2020-ban a budapesti Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett, míg a hölgyek bronzot, a tavalyi tokiói olimpiáról pedig mindkét együttesünk (férfi-női) bronzéremmel térhetett haza.

Versenyek száma: 2

Szükséges felszereltség: labda, kapu, pályakötél

Felszerelés: úszódressz, úszósapka

Színhely: Hajós Alfréd Nemzeti  Sportuszoda

Hazai szakszövetség elérhetősége: http://waterpolo.hu